Kis unokám madáretetőt kapott szülinapjára. Ennek kapcsán jutott eszembe Szabó Lőrinc: Madarak c. verse. Néhány sort idézek belőle, mert nagyon mély tartalma van. Íme:
"...könnyű szeretni a madarakat!
Könnyű bizony... És elgondolkozom
ellenségeken és barátokon,
eszembe jut ez meg az, ami jót
emberrel tettem: almát és diót
dugtam itt-ott, tanítást, könyvet és
orvosságot, néha valami pénzt,
rossz ruhát, szép szót...
Összeadok sok kis emléket... és elborzadok:
nekem sok volt, másnak mégis mit ért?
Mit tehet az ember az emberért?"
Igen, idősebb korban már visszatekint az ember, és jó, ha rendre számvetést csinál, mert még van mód változtatni. Hát ezekkel a gondolatokkal induljon ez a blog, amit azért indítok, hogy megmutassam másoknak is ami nekem szép és felemelő, legyen az akár kép, vers, zene, vagy kézimunka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése