Vasparipa túra

 Szombaton túrázni voltam a Bakonyban. Gyönyörű idő volt, csend, erdő illat, napsütötte tisztások, ahol fél-fél óra pihenőt engedélyeztem magamnak a 17 km-es össztáv közben.Készítettem szép képeket, most ebből mutatok néhányat.

Kő arc

Kő az úton

Gondolod, kerül életed útjába

Egyetlen gátló kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike,
Hidd el, ahol van, ott kell lennie.

De nem azért, hogy visszatartson téged,
S lohassza kedved, merészséged.
Jóságos kéz utadba azért tette,
Hogy te megállj mellette.

Nézd meg a követ, aztán kezdj el
Beszélgetni róla Isteneddel.
Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
Küld azzal az akadállyal neked.

S ha lelked Istennel találkozott,
Utadban minden kő áldást hozott.

  /Prohászka Ottokár/

A Pápalátó kőnél

Ősfenyves Fenyőfőn

papagáj-fa

kalaposok összebújva

kis pihenő

szörnyeteg görgeteg

az utolsó kaptató

az út

a nagy rét Porva-Csesznek fölött

  

Reményik Sándor: VÉGRENDELET    

Fáradtságom  adom az esti árnynak.

Színeimet vissza a szivárványnak.

megnyugvásom a tiszta csöndes égnek,

         Mosolygásom az őszi verőfénynek.

                               Sok sötét titkom rábízom a szélre.

                                                      Semmit se  várva, és semmit se kérve.

                                                 Kik üldöztek át tüskén vad bozóton, 

                                           kétségeim az örvénybe szórom.

                                        A holtom után ne keressetek!

                                               Leszek sehol. és mindenütt leszek!